Mint is mondhatnék. Beteg vagyok. Orvosilag alátámasztottan anorexiás vagyok. És én ennek örülök. Minden percben egyre csak szenvedek és nem tudom mitévő legyek. Boldogtalan vagyok...az egész életem keserűség. Magamat hajszoltam bele a betegségbe. Már nem tudom, ki is vagyok én valójában. Hogy hova tartozok. Minden egyes percben csak arra tudok gondolni, hogy tilos ennem. Ha netán a szüleim kényszerítenek az evésre akkor meg az jár a fejemben, hogy bűnöztem és hánynom kell. Ráadásul az utóbbi időben mindenkit eltaszítok magamtól. Egyedül vagyok...bezárkózok a saját világomba, ahol biztonságban érzem magam. Gyógyszereken, cigin és kávén élek. Álmatlanságtól szenvedek és sokszor már nem vagyok tisztába azzal sem, hogy mit csinálok. Ez nem élet! De nem tudok ellene tenni és igazság szerint nem is akarok. De aki csak teheti, meneküljön előle és küzdjön, amíg csak lehet...
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
